Leonarde Keeler, a poligráf gép egyik feltalálója, 1935. február 2-án először használta az általa kifejlesztett találmányt. Keeler egy portage-i (Wisconsin) bűnügyi ügyben alkalmazta a hazugságvizsgáló eszközt, amely két elkövető vallomását ellenőrizte. A poligráf eredményei, amelyek a bűnözők szívritmusának és légzésének változásait mérték a kihallgatás során, hozzájárultak ahhoz, hogy a két férfit elítéljék testi sértés vádjával.

2005. január 31-én az SBC Communications bejelentette, hogy 16 milliárd dollárért felvásárolja az AT&T Corp.-ot American Telephone and Telegraph Company), ezzel lezárva (vagy legalábbis új szakaszba léptetve) az egykor domináns amerikai telekommunikációs óriás hosszú és viharos történetét. Az AT&T (American Telephone and Telegraph Company) a 20. század nagy részében az amerikai telekommunikáció egyeduralkodója volt.

Az Intel 80286 processzor bemutatása forradalmi lépést jelentett a személyi számítástechnika fejlődésében. Az új processzor 6 MHz és 8 MHz-es verziókban volt elérhető, és kulcsszerepet játszott a PC/AT típusú számítógépek fejlődésében, amelyek 1984-ben kerültek piacra. Az 80286-ot később széles körben használták a legtöbb PC/AT kompatibilis számítógépben, egészen az 1990-es évek elejéig.

2000. január 30-án rendezték meg a Super Bowl XXXIV-et, amely nemcsak a St. Louis Rams történelmi győzelméről lett híres, hanem arról is, hogy ez volt az első Super Bowl, amelyet nagyfelbontású (High Definition) minőségben sugároztak. Az Atlanta-i Georgia Dome stadionban lezajlott mérkőzésen a Rams szoros küzdelemben 23-16-ra legyőzte a Tennessee Titans csapatát, ezzel megszerezve első Super Bowl-győzelmét.

1989. január 29-én a Szovjetunió Phobos II űrszondája sikeresen Mars körüli pályára állt, hogy küldetését teljesítve elérje a bolygó egyik holdját, a Phobost. Az ambiciózus űrmisszió azonban tragikus véget ért, amikor az irányítóközpont 1989. március 27-én elvesztette a kapcsolatot a szondával. A hivatalos jelentések szerint a kudarc oka a fedélzeti számítógép meghibásodása volt, de néhány rejtélyes felvétel miatt hamarosan különféle összeesküvés-elméletek is felmerültek.

Karl Friedrich Benz 1886. január 29-én szabadalmaztatta a világ első benzinmotoros autóját, amely forradalmasította a közlekedést, és megalapozta a modern autóipart. Ezzel a találmánnyal Benz nem csupán egy új közlekedési eszközt hozott létre, hanem egy teljes iparágat indított el, amely a 20. század egyik meghatározó gazdasági ágazatává vált.

1986. január 28-án, egy hideg téli reggelen az STS-51-L küldetésre induló Challenger űrrepülőgép röviddel a felszállás után szétesett a levegőben, fedélzetén hét űrhajóssal. Bár sokan azt hiszik, hogy az űrsikló felrobbant, valójában a szerkezetét ért aerodinamikai erőhatások szaggatták szét. A tragédia mély nyomot hagyott az űrkutatás történetében, és hosszú évekre visszavetette a NASA emberes űrprogramját.

1967. január 27-én az Apollo–1 legénysége – Gus Grissom, Edward White és Roger Chaffee – tragikus módon életét vesztette egy földi teszt során, amikor az űrkabinban tűz ütött ki a Kennedy Űrközpontban. A baleset mély sebet hagyott az amerikai űrprogramon, de egyben fontos tanulságokkal is szolgált, amelyek hozzájárultak az Apollo-program későbbi sikeréhez. A soha el nem indított küldetés tiszteletére az űrhajót posztumusz Apollo–1 névre keresztelték.