2003. szeptember 21-én A Galileo űrszonda tizennégy év után befejezte küldetését. Ebből nyolc évet töltött azzal, hogy első ember alkotta objektumként keringett a Jupiter körül.

A NASA úgy döntött, hogy a küldetés befejezéseként a szondát a Jupiter légkörébe küldi, hogy elkerülje a szonda esetleges ütközését a Jupiter holdjaival, és megakadályozza, hogy földi baktériumokkal szennyezze azokat. Milyen elővigyázatos lépés a részükről!

1983. szeptember 20-án elnyerte az RSA algoritmus a szabadalmi oltalmat. Az RSA algoritmus, amely a világ egyik legszélesebb körben használt titkosítási módszere, 1977-ben került kifejlesztésre. Martin Gardner, a Scientific American rovatvezetője, a "Mathematical Games" című rovatában leírta az algoritmust, megemlítve, hogy az olvasók küldhetnek egy válaszborítékot, hogy megkapják az MIT technikai memorandumát, amely részletezi a tercnológiát.

A NeXT Computer 1989-ben kiadta a NeXTSTEP operációs rendszer 1.0-s verzióját, amely forradalmi újításokat hozott az informatikai világba. Az objektumorientált (object-oriented) és többfeladatos (multitasking) rendszer évtizedekkel előzte meg a korát, és fontos szerepet játszott a világháló (world wide web) létrehozásában is. Az Apple később a NeXTSTEP-re alapozta saját operációs rendszerét, amely a ma ismert Mac OS X és iOS rendszerek elődje lett.

1956-ban az IBM bemutatta az első kereskedelmi merevlemezt, amely új korszakot nyitott a digitális adattárolás terén. Ez a forradalmi technológia lehetővé tette az adatok mágneses lemezeken történő tárolását, és alapvetően megváltoztatta az adattárolás módját a vállalati környezetben.

Az Osborne Computer Corporation, amely két évvel korábban az első hordozható számítógépet, az Osborne I-et piacra dobta, 1983-ban csődöt jelentett. A "Osborne-hatás" és a versenyhelyzet egyaránt hozzájárult a vállalat bukásához.

1960. szeptember 12-én az IBM újabb mérföldkövet jelentett be a középkategóriás számítógépek világában: napvilágra hozták az IBM 1410 modellt, amelyet egészen 1970-ig gyártottak. Ez a gép a vállalat legendás 1400-as sorozatába tartozott, és bár felépítésében nagymértékben hasonlított az előző években óriási sikert aratott IBM 1401-re, egy lényeges újítással emelkedett ki elődjétől.

1845. szeptember 11-én, a franciaországi Magneux-ben született Jean Maurice Émile Baudot, a távírás egyik legjelentősebb úttörője. Az autodidakta mérnök és feltaláló nevéhez fűződik az 1874-ben szabadalmaztatott ötcsatornás távírókód, amely hosszú időre meghatározta a távközlés fejlődését, és fokozatosan háttérbe szorította a Morse-kódot.

Kedves barátaim, programozók és nyitott szellemű nézők! Van egy fantasztikus hírünk: megérkezett a Python: The Documentary, a film, ami nyomon követi a világ legismertebb programozási nyelvének, a Python-nak a történetét! Ez nem csupán egy dokumentumfilm, hanem egy élmény, amely megmutatja, hogyan nőtt egy amszterdami kis projekt és lett globális technológiai ikon. A 90 perces alkotás Guido van Rossum, a Python megalkotójának kezdeti ötletétől indul az 1990-es évek elején, és bemutatja, hogyan vált a Python a mesterséges intelligencia, az adatfeldolgozás és a világ legnagyobb vállalatainak egyik alapvető eszközévé. A filmben megszólalnak olyan neves alakok, mint Travis Oliphant, Barry Warsaw, Armin Ronacher, Mariatta Wijaya, és még sokan mások, akik alakították ezt a nyelvet és a nyílt forráskódú közösséget.