Pontosan 36 évvel ezelőtt, 1989. október 3-án jelent meg Apple II számítógépekre a Prince of Persia, amelyből később a videojáték-történelem egyik legismertebb sorozata lett. Ez jóval megelőzte a Ubisoft saját 2003-as változatát, a The Sands of Time-ot. Azóta a herceg története számos formában újra és újra megszületett: volt, hogy egy menekültből lett herceg, máskor a hercegből lett száműzött, aki visszahódítja trónját, sőt egy névtelen kalandor is megjelent, aki egy hercegnővel összefogva menti meg a világot.
1903. október 4-én New York államban, Hamilton városában született John Vincent Atanasoff, bolgár bevándorló szülők gyermekeként. Atanasoff matematikai problémái és számítási nehézségei vezették el az informatika úttörőjeként való pályafutásához. Az 1930-as években, már tanárként, Atanasoff hallgatójával, Clifford Berryvel együtt dolgozta ki az ABC (Atanasoff–Berry Computer) koncepcióját, amely a világ első elektronikus, de még nem programozható számítógépének tekinthető.
1957. október 4-én a Szputnyik 1 volt az első ember által készített műhold, amely Föld körüli pályára állt. Ezzel megkezdődött az űrkorszak és űr sebességfokozatba kapcsolt hidegháborús verseny is, ami hatalmas előrelépést hozott az űrkutatásban. A műhold három hónapig volt pályán, mielőtt 1958. január 4-én visszatért volna a Föld légkörébe, ahol elégve megsemmisült.
1958. október 1-jén az Egyesült Államok történetében mérföldkőhöz érkezett az űrkutatás terén. A már korábban működő NACA (National Advisory Committee for Aeronautics – Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület) a hidegháborús verseny és különösen a szovjetek első műholdjának, a Szputnyik 1-nek az elindítása nyomán átalakult, és megalakult a NASA (National Aeronautics and Space Administration), az amerikai űrkutatási hivatal. A NASA létrehozása lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy szervezett és koordinált módon vegyen részt az űrversenyben, fejlessze rakétatechnikáját, indítson műholdakat, és később űrhajósokat küldjön az űrbe. Az intézmény megalapítása nemcsak technológiai és tudományos jelentőségű volt, hanem stratégiai válasz a hidegháborús kihívásokra, és hosszú távon az amerikai űrprogram egyik legfontosabb pillére lett.
1950. október 3 újabb mérföldkő az elektronika és a számítástechnika történetében. John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley, az AT&T Bell Laboratories kutatói kapták meg a szabadalmat találmányukra, amelyet két évvel korábban sikeresen bemutattak. Ez az eszköz alapjaiban változtatta meg az elektronikai eszközök fejlesztését.
Az ENIAC, amelyet a világ első teljesen elektronikus számítógépeként tartanak számon, tizenegy év folyamatos szolgálat után 1955. október 2-án nyugdíjazták. Ez a számítógép mérföldkőnek számít a számítástechnika történetében, hiszen az ENIAC az első olyan gép volt, amely teljesen elektronikus alapon működött, és hatalmas hatást gyakorolt a későbbi számítógépes technológiák fejlődésére.
1982. október 1-jén Japánban piacra került az első kereskedelmi forgalomban kapható kompaktlemez-lejátszó (compact disc player), a Sony CDP-101. Ez az esemény mérföldkőnek számított a zenehallgatás történetében, hiszen a digitális hanghordozók új korszakát nyitotta meg.
A számítástechnika történetében kevés olyan szoftver létezik, amely akkora hatást gyakorolt volna a mindennapi munkára, mint a Microsoft Excel. Ma már szinte mindenki számára ismerős eszköz, legyen szó pénzügyi modellezésről, iskolai feladatokról, adatelemzésről vagy projektmenedzsmentről. Pedig indulásakor korántsem volt egyértelmű, hogy a Microsoft táblázatkezelője válik majd a világ szabványává.
1917. szeptember 30-án az amerikai New Jersey állambeli Newarkban született Irwing Berlin Kahn, a televíziózás történetének egyik jelentős alakja. Pályafutása során a médiában dolgozott, és társaival, Fred Bartonnal és Hubert Schlaflyval az általuk alapított TelePrompTer Corporation keretében az 1950-es években kifejlesztették a máig ismert súgógépet (teleprompter). Az eszköz eredetileg a szappanoperák színészeinek készült, akik gyakran elfelejtették a szövegüket.
1905. szeptember 30-án az angliai Leedsben született Sir Nevill Francis Mott, a 20. század egyik meghatározó fizikus egyénisége. Mott kutatásai elsősorban a szilárdtestfizika területén hoztak áttörést, különös tekintettel a nem kristályos (amorf) félvezetők mágneses és elektromos tulajdonságaira. Évtizedeken át tartó munkájának elismeréseként 1977-ben megosztott fizikai Nobel-díjat kapott az amerikai Philip W. Anderson és John H. Van Vleck társaságában.
1980. szeptember 30-án a Digital, az Intel és a Xerox közösen kiadták az Ethernet specifikáció 1.0-s verzióját, amelyet „Kék Könyv” néven ismerünk. Az Ethernet azóta az iparági szabvánnyá nőtte ki magát a helyi hálózatok (LAN) számára mind üzleti, mind otthoni környezetben. Az Ethernet folyamatos fejlődése révén ma már az egyik legelterjedtebb hálózati technológia a világon, jelentős szerepet játszva a modern informatikai infrastruktúrák kialakításában és működtetésében.
1954. szeptember 29-én tizenkét nyugat-európai állam létrehozta az Európai Atommagkutató Tanácsot (Conseil Européen pour la Recherche Nucléaire, röviden CERN). A szervezet eredeti célja a nukleáris kutatások összehangolása és a kontinens tudományos együttműködésének megerősítése volt, ám az intézet hamarosan minden idők egyik legjelentősebb kutatóközpontjává vált.
1983. szeptember 29-én a Microsoft kiadta első szövegszerkesztő szoftverét, a Microsoft Word 1.0-t, amely úttörő szerepet játszott a számítógépes szövegszerkesztés történetében. Ez a program forradalmasította a szövegszerkesztést a számítógépes egér használatával és a DOS-alapú rendszereken futó alkalmazásként.
Seymour Roger Cray 1925. szeptember 28-án született a Wisconsin állambeli Chippewa Fallsban. Már fiatalon érdeklődött az elektronika és a számítástechnika iránt, és hamar kitűnt kivételes matematikai és mérnöki képességeivel.Cray neve először a számítástechnika történetében a CDC 1604 kapcsán vált ismertté, amely az első sorozatban gyártott tranzisztorokkal készülő számítógép. A tranzisztorok alkalmazása jelentősen gyorsabbá és megbízhatóbbá tette a gépet az akkori elektroncsöves rendszerekhez képest.
A szabad és nyílt forráskódú szoftverek világában kevés projekt tud olyan hosszú és sikeres utat magáénak mondani, mint a LibreOffice. Az ingyenes irodai programcsomag, amely világszerte felhasználók millióinak segít a mindennapi munkában, most ünnepli fennállásának jelentős mérföldkövét. Nézzük, miért is vált a LibreOffice ilyen elismert és megbecsült szoftverré, és miért érdemes ünnepelnünk ezt a különleges alkalmat.