1958. október 11-én a frissen megalakult NASA (National Aeronautics and Space Administration – Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) elindította első űreszközét, a Pioneer–1 nevű szondát. Bár a küldetés nem érte el eredeti célját, a Hold felé tartó pályát, mégis mérföldkőnek számított az amerikai űrkutatás történetében, és értékes tudományos adatokat szolgáltatott a világűr felső rétegeiről.

1876. október 9-én történt meg a történelem egyik legfontosabb kommunikációs eseménye: Alexander Graham Bell és Thomas Watson végrehajtották az első kétirányú telefonhívást kültéri vezetékeken keresztül. A kísérlet Boston és Cambridge között zajlott, és ezzel kezdetét vette a modern távközlés korszaka – egy technológiai áttörés, amely örökre megváltoztatta az emberi kommunikációt.

1954. október 7-én az IBM mérnökei történelmet írtak, amikor először helyettesítették a hagyományos elektroncsöveket tranzisztorokkal egy működő számológépben. Ez a kísérleti projekt az IBM 604 vákuumcsöves számológép (IBM 604 Electronic Calculating Punch) módosított változatán alapult, és mérföldkőnek bizonyult az elektronikus számítástechnika fejlődésében.

2004. október 6-án a felhasználók számára is hozzáférhetővé vált a Google Book Search, a Google egyik legnagyobb vállalkozásának internetes szolgáltatása. A platformot először a 2004-es frankfurti könyvvásáron mutatták be Google Print néven.

Chester Carlson 1942-ben kapott szabadalmat egy elektromos fotózási eljárásra (electrophotography), amely ma fénymásolásként ismert. Az iparág azonban csak évekkel később kezdte felfedezni az eljárás kereskedelmi lehetőségeit, amely végül a Xerox márkanév megszületéséhez vezetett.

1903. október 4-én New York államban, Hamilton városában született John Vincent Atanasoff, bolgár bevándorló szülők gyermekeként. Atanasoff matematikai problémái és számítási nehézségei vezették el az informatika úttörőjeként való pályafutásához. Az 1930-as években, már tanárként, Atanasoff hallgatójával, Clifford Berryvel együtt dolgozta ki az ABC (Atanasoff–Berry Computer) koncepcióját, amely a világ első elektronikus, de még nem programozható számítógépének tekinthető.

1958. október 1-jén az Egyesült Államok történetében mérföldkőhöz érkezett az űrkutatás terén. A már korábban működő NACA (National Advisory Committee for Aeronautics – Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület) a hidegháborús verseny és különösen a szovjetek első műholdjának, a Szputnyik 1-nek az elindítása nyomán átalakult, és megalakult a NASA (National Aeronautics and Space Administration), az amerikai űrkutatási hivatal. A NASA létrehozása lehetővé tette az Egyesült Államok számára, hogy szervezett és koordinált módon vegyen részt az űrversenyben, fejlessze rakétatechnikáját, indítson műholdakat, és később űrhajósokat küldjön az űrbe. Az intézmény megalapítása nemcsak technológiai és tudományos jelentőségű volt, hanem stratégiai válasz a hidegháborús kihívásokra, és hosszú távon az amerikai űrprogram egyik legfontosabb pillére lett.

Az ENIAC, amelyet a világ első teljesen elektronikus számítógépeként tartanak számon, tizenegy év folyamatos szolgálat után 1955. október 2-án nyugdíjazták. Ez a számítógép mérföldkőnek számít a számítástechnika történetében, hiszen az ENIAC az első olyan gép volt, amely teljesen elektronikus alapon működött, és hatalmas hatást gyakorolt a későbbi számítógépes technológiák fejlődésére.