2009. február 13-án egy különleges számítástechnikai mérföldkőhöz érkeztünk: az Unix-idő elérte az 1 234 567 890 másodpercet pontosan 23:31:30 (UTC) időpontban.
2001. február 12-én egy új, villámgyorsan terjedő számítógépes féregvírus söpört végig a világon. Az úgynevezett Anna Kournikova-vírus egy ártalmatlan e-mail mellékletnek álcázta magát, amely állítólag egy képet tartalmazott az orosz teniszezőnőről, Anna Kurnyikováról. Az üzenet sokakat csábított a megnyitásra – különösen, mivel Kurnyikova akkoriban rendkívül népszerű volt nemcsak sportteljesítménye, hanem modellkarrierje miatt is.
Alexander Graham Bell 1876. február 12-én végrehajtotta az első távolsági telefonhívást Boston és Salem (Massachusetts) között. Ez mérföldkőnek számított a távközlés történetében, hiszen addig a telefonbeszélgetések csak rövid távolságokra voltak lehetségesek. Bell, aki 1876-ban szabadalmaztatta a telefont, folyamatosan dolgozott annak fejlesztésén. Az első sikeres hosszú távú hívásával bebizonyította, hogy a telefon valóban képes áthidalni jelentős távolságokat is, ezzel megnyitva az utat a modern telekommunikáció előtt.
2004. február 11-én jelent meg a The Guardian című brit újságban Ben Hammersley cikke, amelyben először használták a „podcast” kifejezést. A cikk az interneten terjedő amatőr rádiózásról szólt, és bár Hammersley több alternatív nevet is felvetett, végül a "podcasting" lett a legnépszerűbb. A kifejezés az Apple iPod népszerűségének köszönhetően vált közismertté, és mára az egyik legelterjedtebb médiumtípus lett.
1974. február 11-én a Titan-Centaur rakéta első tesztindítása kudarcot vallott, mégis sikeresnek tekintették, mivel nem szükségesek újabb tesztek, és a rakétát végül hat alkalommal is sikeresen használták. A történet rávilágít a tudományos világ különleges döntéshozatali folyamatára.
1970. február 11-én Japán sikeresen pályára állította első műholdját, az Osumi-t, ezzel pedig történelmet írt, mivel az ország a negyedik nemzetként állította pályára műholdját. Az esemény fontos mérföldkő volt Japán űrkutatásában, és hozzájárult az űrtechnológiai fejlődéshez világszerte.
A kommunikációs műholdak, az Iridium 33 és a Kosmos-2251 2009. február 10-én ütköznek az űrben, teljesen megsemmisítve mindkettőt. Ez volt az első jelentős műholdütközés a Föld körüli pályán.
1990. február 10-én a Galileo űrszonda elhalad a Vénusz mellett, miközben úton van a Jupiter felé. A Galileo a Vénusz melletti elhaladást, valamint két Föld körüli manővert használta „gravitációs sling-shot” (gravitációs parittya) technikaként, hogy a lehető legkevesebb üzemanyag felhasználásával érje el a Jupitert.
1996. február 10-én a sakkvilágbajnok Garry Kasparov elveszít egy partit a Deep Blue nevű számítógép ellen egy, a standard világbajnoki szabályok szerint rendezett mérkőzésen. Ez volt az első alkalom, hogy egy számítógép legyőzte a sakkvilágbajnokot ezen szabályok alkalmazásával (bár a sakk számítógépek már az 1980-as évektől kezdve rendre megvertek engem). Kasparov végül 4-2-es arányban legyőzte a Deep Blue-t a mérkőzés során.
1969. február 9-én emelkedett először a levegőbe a Boeing 747, amely forradalmasította a kereskedelmi légiközlekedést és hosszú évtizedeken át a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe volt. Érdekesség, hogy pontosan hat évvel a Boeing 727 első repülése után hajtották végre az első 747-es tesztrepülést. Nem világos, hogy ez szándékos időzítés volt-e, vagy puszta véletlen, mivel erről nincs egyértelmű hivatalos információ.
1963. február 9-én hajtotta végre első repülését a Boeing 727, amely hosszú éveken át a világ legnagyobb számban gyártott kereskedelmi sugárhajtású repülőgépe volt.
2005. február 8-án a Google elindította a Google Maps szolgáltatást, amely alapjaiban változtatta meg, hogyan tájékozódunk és tervezünk útvonalakat a digitális világban. Bár az online térképek már korábban is léteztek, a Google megoldása forradalmi interaktivitást, gyorsaságot és rugalmasságot kínált, amelyet addig egyetlen másik szolgáltatás sem tudott ilyen formában biztosítani.
1996. február 8-án zajlott le a „24 Hours in Cyberspace” (24 óra a kibertérben) nevű nagyszabású internetes együttműködés, amely az akkor még fiatal és kevéssé ismert világháló egyik első globális eseménye volt. A projekt célja az volt, hogy egyetlen napon keresztül dokumentálja, miként hat az internet az emberek életére, és hogyan formálja a jövőt. A kezdeményezést Rick Smolan, a híres fotóriporter vezette, aki korábban olyan sikeres projekteket irányított, mint az A Day in the Life fotósorozatok.
Az egyik első elektromechanikus számítógép születése: 1945. február 8-án benyújtották a szabadalmi kérelmet az Automatic Sequence Control Calculator nevű berendezésre, amelyet ma inkább Harvard Mark I néven ismerünk. Ez a számítógép az egyik legkorábbi elektromechanikus számítógép volt, amely jelentős mérföldkőnek számított a számítástechnika történetében. A Harvard Mark I-et az IBM és a Harvard Egyetem közös fejlesztésében építették meg Howard Aiken vezetésével.
Bruce McCandless II és Robert L. Stewart történelmi űrsétája: 1984. február 7-én két amerikai űrhajós, Bruce McCandless II és Robert L. Stewart végrehajtotta az első kötetlen (untethered) űrsétát, vagyis olyan űrsétát, amely során nem voltak kábellel rögzítve az űrrepülőgéphez. Ehhez az úttörő technológiai újításhoz a Manned Maneuvering Unit (MMU) nevű sugárhajtású manőverező egységet használták, amely lehetővé tette, hogy önállóan mozogjanak a világűrben.