1981. január 21-én Észak-Írországban, Dunmurry városában megkezdődött az ikonikus DeLorean DMC-12 sportautó gyártása. Bár technológiai szempontból nem számított különleges újításnak, a DeLorean az 1980-as évek high-tech korszakának jelképe lett, köszönhetően egyedi megjelenésének és popkulturális jelentőségének. A rozsdamentes acél karosszériával és jellegzetes, felfelé nyíló ajtókkal rendelkező DeLorean DMC-12 azonnal felismerhetővé vált, és máig az autóipar egyik legismertebb modellje.
1976. január 21-én a Concorde, a világ egyetlen kereskedelmi célra használt szuperszonikus repülőgépe elindította első járatait a London–Bahrein és a Párizs–Rio útvonalakon. A Concorde közel három évtizeden át volt a légi közlekedés csodája, lehetővé téve, hogy New York és London között mindössze 3,5 óra alatt eljussanak az utasok. Az ikonikus repülőgépet 2003. november 26-án nyugdíjazták.
1999. január 20-án jelent meg a Happy99 nevű számítógépes féreg, amely az e-mailes rosszindulatú programok új korszakát nyitotta meg. Az egyszerű, ám megtévesztő szoftver gyorsan elterjedt, jelentős károkat okozva világszerte. Ez a féreg az akkori Microsoft Windows rendszereket célozta meg, és a következő módon működött:
1999. január 19-én a Research In Motion (RIM) bemutatta az első BlackBerry eszközt, amely forradalmasította az üzleti kommunikációt azzal, hogy valós idejű e-mail szolgáltatást kínált. Bár ezek a korai BlackBerry készülékek nem rendelkeztek telefonfunkcióval, hatásuk alapvetően átalakította a mobil eszközök piacát és az üzleti világ munkafolyamatait.
Az első BlackBerry készülékek inkább nagyobb méretű pager-ekre hasonlítottak, és kizárólag e-mailek fogadására és küldésére tervezték őket.
1983. január 19-én az Apple bemutatta a Lisa nevű személyi számítógépet, amely forradalmasította az informatika világát azzal, hogy elsőként kínált grafikus felhasználói felületet (Graphical User Interface, GUI) és számítógépes egeret a kereskedelmi piacon. Bár a Lisa végül nem vált üzleti sikerré, technológiai újításai meghatározó szerepet játszottak a számítógépek fejlődésében. Az Apple Lisa fejlesztése 1978-ban kezdődött, és a gép nevét Steve Jobs állítólag lányáról, Lisa Brennan-Jobsról kapta.
Francia feltaláló, Georges Claude szabadalmaztatta a neonvilágítást 1915. január 19-én. Claude és francia cége, a Claude Neon, 1923-ban vezette be a neonreklámokat az Egyesült Államokban, amikor két neoncsövet adott el egy Packard autókereskedésnek Los Angelesben, darabonként 1 250 dollárért. A neonvilágítás hamar népszerűvé vált a kültéri reklámozásban, és azóta is a városok jellegzetes éjszakai szimbóluma lehet.
1911. január 18-án a repüléstörténet új mérföldkövéhez érkezett, amikor Eugene Burton Ely, a bátor amerikai pilóta, elsőként landolt egy hajó fedélzetén. Ez az esemény nemcsak az repülés, hanem a haditechnika szempontjából is forradalmi jelentőséggel bírt.
2005. január 14-én a Huygens szonda történelmi pillanatot írt: ez volt az első űrszonda, amely sikeresen landolt a Naprendszer külső részén, a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titanon.
1986. január 15-én tartották az Internet Engineering Task Force (IETF) első találkozóját, amely a mai napig alapvető szerepet játszik az internet fejlődésében.
1968. január 15-én Ralph Baer, akit a videojáték-ipar atyjaként tartanak számon, benyújtotta a szabadalmi kérelmet az általa tervezett televíziós játékhoz. Ez a találmány később a világ első otthoni videojáték-konzoljához, a Magnavox Odyssey-hez vezetett, megalapozva a modern videojáték-ipar fejlődését.
1914. január 14-én legördült az első autó a futószalagról: ez a jármű egy Model-T Ford volt, amely forradalmasította az autógyártást és a modern ipart.
1912. január 12-én Glenn Hammond Curtiss, az amerikai repülés egyik úttörője, bemutatta a világ első repülőcsónakját. Ez a légi jármű egyedülálló volt abban, hogy képes volt a vízről felszállni és oda biztonságosan visszatérni. A repülőgép tolólégcsavaros (pusher) elrendezéssel és canard típusú vezérsíkokkal (azaz elöl elhelyezett kormányfelülettel) rendelkezett, amelyek különleges irányíthatóságot biztosítottak. Ez az innováció nem csupán a repülés történetében, hanem a tengeri közlekedésben is mérföldkőnek számított, hiszen lehetővé tette a repülés új dimenziójának feltárását. A repülőcsónakokat később a haditengerészet és a polgári légi közlekedés is széles körben alkalmazta, különösen olyan területeken, ahol nem álltak rendelkezésre hagyományos repülőterek.
1863. január 10-én London történelmet írt a világ első földalatti vasútvonalának megnyitásával. A Metropolitan vonal, amely Paddington és Farringdon között közlekedett, új korszakot nyitott a városi közlekedésben. Az első nap lenyűgöző számú, körülbelül 40 000 londoni utas próbálta ki az úttörő szolgáltatást.
2009. január 9-én a névtelen Satoshi Nakamoto a Cryptography Mailing List-en közzétett bejegyzésében elindította a Bitcoin hálózatát, amely a decentralizált peer-to-peer kriptovaluta első verzióját tartalmazza. Ezzel kezdetét vette a Bitcoin története, amely lassan, de biztosan új irányba terelte a pénzügyi rendszert, és lehetőséget ad arra, hogy a jövőben alapjaiban változtassa meg a gazdaságot, a társadalmat és a kormányzati struktúrákat. Satoshi Nakamoto hat nappal korábban, 2009.
1994. január 8-án Valerij Poljakov orosz űrhajós a Szovjetunió által fejlesztett Szaljut-program folytatásaként üzemeltetett Mir űrállomás fedélzetére indult a Szojuz TM-18 űrhajóval. Az űrutazása során végül elképesztő, 437 napot töltött az űrben, amely a leghosszabb egybefüggő időtartam az emberiség történetében. Poljakov 1995. március 22-én tért vissza a Földre. Poljakov, aki orvos és az űrrepülés orvosi hatásainak szakértője volt, a hosszú távú űrutazás emberi testre gyakorolt hatásainak kutatását végezte.