1986. január 28-án, egy hideg téli reggelen az STS-51-L küldetésre induló Challenger űrrepülőgép röviddel a felszállás után szétesett a levegőben, fedélzetén hét űrhajóssal. Bár sokan azt hiszik, hogy az űrsikló felrobbant, valójában a szerkezetét ért aerodinamikai erőhatások szaggatták szét. A tragédia mély nyomot hagyott az űrkutatás történetében, és hosszú évekre visszavetette a NASA emberes űrprogramját.

1967. január 27-én az Apollo–1 legénysége – Gus Grissom, Edward White és Roger Chaffee – tragikus módon életét vesztette egy földi teszt során, amikor az űrkabinban tűz ütött ki a Kennedy Űrközpontban. A baleset mély sebet hagyott az amerikai űrprogramon, de egyben fontos tanulságokkal is szolgált, amelyek hozzájárultak az Apollo-program későbbi sikeréhez. A soha el nem indított küldetés tiszteletére az űrhajót posztumusz Apollo–1 névre keresztelték.

1998. január 26-án a Compaq Computer Corporation 9,6 milliárd dollárért felvásárolta a Digital Equipment Corporationt (DEC), amely az 1960-as és 1980-as évek között az egyik leginnovatívabb számítógépgyártó vállalat volt. A DEC azonban, sok más nagy múltú vállalathoz hasonlóan, nem ismerte fel időben a személyi számítógépek (PC) térnyerésének jelentőségét, ami végül üzleti egységeinek fokozatos eladásához és végül a Compaq általi felvásárlásához vezetett. A történet azonban itt nem ért véget, hiszen néhány évvel később magát a Compaqot is elnyelte egy még nagyobb vállalat: a Hewlett-Packard (HP).

1962. január 26-án a NASA elindította a Ranger–3 űrszondát, amelynek célja az volt, hogy képeket közvetítsen a Hold felszínéről, mielőtt becsapódna a felszínbe. Azonban egy sor technikai hiba miatt a szonda 22 000 mérfölddel (kb. 35 000 km-rel) elvétette a Holdat, így a küldetés sikertelen lett. Ennek ellenére a Ranger-program fontos mérföldkövet jelentett az emberiség Holdhoz vezető útján, amely végül a sikeres Apollo-küldetésekhez vezetett.

Ha szereted használni a Linux Mint-et, boldogulsz a rendszer, a hardverek és a programok telepítésével, vagy kellően jó angol tudással rendelkezel, akkor jelentkezz a Közösség aktív csapatába.

A következő feladatokra várunk jelentkezéseket:

• Hírek, cikkek írása
• Fórum segítő
• Fórum moderátor
• Fordító
• Dokumentáció készítő

Ha kedvet érzel időszakos, vagy állandó jelleggel a fent felsorolt feladatokhoz, akkor:

Jelentkezz!

1986. január 24-én a Voyager-2 űrszonda történelmi pillanathoz érkezett, amikor először hajtott végre közeli elrepülést az Uranusz bolygó mellett. Ez az esemény mérföldkő volt az űrkutatás történetében, és számos új felfedezést hozott.

A Voyager-2 küldetése az Uranusz mellett

• Új holdak felfedezése
  Az elrepülés során a Voyager-2 tíz korábban ismeretlen holdat fedezett fel az Uranusz körül, ezzel jelentősen bővítve ismereteinket a bolygóról és holdrendszeréről.

Az 1855. január 23-án megnyitott első híd a Mississippi folyó felett történelmi mérföldkőként szolgált. A mai Minneapolis területén található átkelő az akkori technológiai fejlődés egyik lenyűgöző példája volt, és alapjaiban változtatta meg a régió közlekedését és gazdasági életét.

1968. január 22-én elindult az Apollo 5 küldetése, amely történelmi jelentőséggel bírt, mivel ez volt az első alkalom, hogy egy ember nélküli holdmodul eljutott a világűrbe. Ez az indítás fontos mérföldkő volt a NASA Apollo-programjában, és alapvető lépést jelentett a későbbi, emberi legénység által végrehajtott holdra szállások felé.